Az Ikerfák kulisszatitkai – Haffner Orsolya a folytatásról és a kiadói csapatról - Helyesen magyarul

A Tükörtó után Haffner Orsolya új regénye, Az Ikerfák ismét Arlingtown titkokkal teli világába kalauzolja az olvasót. A szerző folytatásként, mégis önálló történetként építette fel a könyvet, amelyben a múlt bűnei, elhallgatott igazságok és sötétebb bűntények kerülnek a középpontba. Interjúnkban Haffner Orsolya mesél az Ikerfák születéséről, az írás folyamatáról, valamint arról, miért választotta ismét a Helyesen Magyarul csapatát a szerkesztéshez és kiadáshoz.

**A Tükörtó után sok olvasó kíváncsian várta, hogy lesz-e folytatás. Mikor és hogyan született meg Az Ikerfák ötlete?**

A Tükörtó megjelenése után sok visszajelzést kaptam arról, hogy az olvasók szeretnének még többet tudni Hectorról és Elzáról. Bár eredetileg önálló történetnek szántam, hamar világossá vált számomra, hogy a múlt még nem zárult le – sem a szereplők számára, sem az én számomra. Mialatt A Tükörtót írtam, hallottam magamban Hector hangját: „Vannak dolgok, amelyeket nem lehet eltemetni.” Ez lett az alapja egy még izgalmasabb és még személyesebb nyomozásnak, amelyben két fa szimbóluma is fontos szerepet kap. Innen jött a regény címe: Az Ikerfák.

Miben más ez a regény, mint az előző – hangulatában, történetvezetésében, üzenetében?

Az Ikerfák hasonló tónusú regény, mint A Tükörtó, de sötétebb bűntényekről szól. Míg az első könyvben a múlt felderítése, a családi titkok kibontása és a lelki sebek feldolgozása állt a középpontban, addig Az Ikerfákban sokkal erősebben jelenik meg a hatalommal való visszaélés, a manipuláció és a bűnszervezetek világa. A történetvezetés dinamikusabb, és a feszültség fokozatosan épül. Itt is több idősíkon mozgunk.

**Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalnod: miről szól Az Ikerfák?**

Az Ikerfák egy rejtélyekkel átszőtt történet a múlt bűneiről, az elhallgatott igazságokról, és arról, hogyan formálja a jelenünket az, amit örökül kaptunk – vagy amit el akarnak titkolni előlünk.

Az írói folyamat

Mi inspirálta a történet újabb szálait, szereplőit?

Az Ikerfák történetének tervezése közben elgondolkoztam: vajon hány városnak és családnak lehetnek titkai, amelyek mélyen eltemetve pihennek? Minél tovább törtem ezen a fejem, annál inkább rájöttem: erre az ötletre érdemes egy történetet felépíteni. Bizonyos karakterek – mint például Gillien – már A Tükörtóban is szerepeltek, de csak most kaptak igazán hangsúlyos szerepet.

Volt-e olyan rész, amit különösen nehéz volt megírni? És olyan, ami szinte „magát írta”?

Mindkettőre tudok példát mondani. Nehezen született meg az a fejezet például, amikor Hectornak szembesülnie kellett egy olyan igazsággal, amely mindent megváltoztat Elzával kapcsolatban. Itt fontosnak találtam az érzelmi mélységet, de nem szerettem volna túlzásokba esni. Ezt a részt sokszor újraírtam, amíg végül el nem értem az eredményt.

Ezzel szemben Gillien bizonyos jelenetei – például amikor elvegyül az ünnepségen, vagy amikor titokban kihallgatja a háttérben zajló beszélgetéseket – szinte maguktól jöttek. A feszültség és a belső vívódás ábrázolása könnyen ment, úgy éreztem, mintha én is jelen lettem volna az eseményeken, amelyeket utána már csak le kellett írnom.

Milyen érzés volt visszatérni a szereplőkhöz és az általad megteremtett világba?

Olyan volt, mintha hazatérnék egy rég nem látott, de jól ismert helyre. A szereplők – különösen Hector és Elza – már nemcsak kitalált karakterek, hanem élő személyiségek számomra. Az ő fejlődésük, a döntéseik új irányba vitték a történetet – néha saját magam is meglepődtem a párbeszédeiken. Az Arlingtownban játszódó világ Az Ikerfák történetével még árnyaltabbá vált: sötétebb titkokkal, új veszélyekkel fenyegetnek, de egyben több reményt is felvillantanak. Az írás folyamata közben újra és újra eszembe jutott, miért szerettem bele ebbe a városba – és remélem, az olvasóknak is át tudok adni ebből az érzésből.

A kiadói együttműködés

**A Tükörtó után ismét a Helyesen Magyarul csapatát választottad a szerkesztéshez, korrektúrához, tördeléshez és nyomtatáshoz. Miért fontos számodra ez a közös munka?**

A válaszom egyszerű: a bizalom. A Tükörtó c. regényemnél megtapasztaltam, milyen az, amikor egy csapat valóban együtt gondolkodik velem. A Helyesen Magyarul nemcsak szakmailag profi, hanem emberileg is támogatott. Tudtam, hogy bármilyen kérdésben számíthatok rájuk – akár szerkesztési vagy terjesztési, akár technikai vagy egyéb kérdésben. Ez a fajta közös munka biztonságot és szabadságot ad: tudom, hogy ott áll mögöttem egy stabil háttér, így a lehető legjobb döntéseket hozhatom a kiadással kapcsolatban.

Van olyan része a kiadási folyamatnak (szerkesztés, tördelés, borító, promó), amit különösen szeretsz, vagy ami mindig új lendületet ad?

Igen, több is. Tudom, hogy néhány író hosszúnak és fárasztónak találja a szerkesztést, én azonban nagyon szeretem ezt a folyamatot. Miközben javítjuk a szöveget, egyre jobbá válik a történet, mind szerkezeti, mind nyelvi szempontból. A többkörös folyamatban olyan hibák is előbukkantak, ami fölött korábban elsiklottam – ezekért a felfedezésekért mindig nagyon hálás vagyok a szerkesztőmnek.

Másik kedvencem a borító tervezése. Erre általában már a regény írása közben születik ötletem, de természetesen bátran hagyatkozom a szakemberre, akiben maximálisan megbízom.

**Hogyan élted meg a közös munkát az Ikerfák esetében?**

A Helyesen Magyarul csapata gyors, pontos, segítőkész, profi. Kell ennél több? Biztos vagyok benne, hogy legközelebb is őket választom, hiszen érzem, hogy mint író, fontos vagyok számukra.

Az olvasókhoz szólva

**Mit üzennél azoknak, akik A Tükörtó-t szerették, miért ne hagyják ki Az Ikerfák-at?**

Ha valaki szerette A Tükörtó rejtélyes, érzelmekkel átszőtt világát, Az Ikerfák még mélyebbre viszi: megmutatja, mi történik akkor, amikor a múlt nem hagy nyugodni, és amikor a személyes igazságkeresés veszélyes erőkkel fonódik össze. A korábbi szereplők visszatérnek, új titkok kerülnek felszínre, és mindez egy még intenzívebb, feszültebb történetben bontakozik ki. Azoknak írtam ezt a könyvet, akik nemcsak válaszokat keresnek, hanem kérdéseket is szeretnek feltenni – maguknak és a világnak.

**Mire számítson az, aki most ismerkedik veled először, és rögtön Az Ikerfák-at veszi a kezébe?**

Azt hiszem, meglepetésre. Az Ikerfák nem hagyományos krimi, nem is klasszikus családtörténet – inkább egy izgalmas időutazás a múlt titkai és a jelen között. Az olvasó fokról fokra bontja le a szereplők rétegeit, miközben maga is választ keres arra: mi az igazság, és miért olyan nehéz kimondani. Aki most találkozik először a regényemmel, olyan világba csöppen, ahol a rejtélyek mögött mindig ott bujkál az emberi sors. Reményeim szerint végül úgy csukja be a könyvet, hogy valamit magával visz belőle.

Van-e személyes üzeneted az olvasóidnak a könyv megjelenése kapcsán?

Szeretném megköszönni minden olvasómnak, hogy kíváncsisággal és nyitottsággal fordul a történeteim felé. Íróként nem tudnék ennél fontosabbat kiemelni. Az Ikerfákat nemcsak úgy terveztem, hogy A Tükörtó folytatása legyen (bár külön is olvasható) – mélyebb utazásra hív az emberi kapcsolatok és a választásaink világába. Ha a könyv akár csak egy pillanatra is elgondolkodtat, megérint, vagy maradandó emléket hagy az olvasóimban, akkor már megérte megírni.

Te is szívesen kiadnád a könyved?

Szakértői csapatunk – titoktartási nyilatkozat aláírását követően – szívesen átnézi a kéziratodat, és tanácsot ad abban, hogyan tudnád sikerrel kiadni!