Az idézet a címben nem vicc és nem paródia: egy Meta-alkalmazott írta le a cég belső levelezésében, miközben a vállalat éppen kalózkönyvtárakból töltött le könyveket a saját nyelvi modellje tanításához. A megérzése kiváló volt. A folytatás kevésbé: a letöltés megtörtént, az üzenet pedig évekkel később bírósági iratként került nyilvánosságra.
Az előző részben azt mutattuk be, hogyan darálják le az AI-cégek a jogszerűen megvásárolt könyvek millióit (Zúzdában végzi a világirodalom?). Az legalább pénzbe került nekik. Ez a rész azokról szól, akik a vásárlást is megspórolták, miközben kifelé rendre azt kommunikálták, hogy náluk minden jogtiszta. Aztán jött a bírósági bizonyításfelvétel, és kiderült, hogy a „jogtiszta” szó náluk meglepően rugalmas fogalom.
A varázsszó: „nyilvánosan elérhető adatok”
Ha AI-cégek adathasználati nyilatkozatait olvasod, egy kifejezés újra és újra visszaköszön: a modelleket „nyilvánosan elérhető” (publicly available) adatokon tanították. Ez megnyugtatóan hangzik, csakhogy a kifejezés semmit nem mond a jogszerűségről. A LibGen nevű kalózkönyvtár is nyilvánosan elérhető. A szomszéd wifije is az, ha nem tett rá jelszót.
Az úgynevezett árnyékkönyvtárak — LibGen, Z-Library, Pirate Library Mirror, OceanofPDF, vagy a Bibliotik torrentoldal anyagából összeállított Books3 gyűjtemény — könyvek millióit tárolják a jogtulajdonosok engedélye nélkül. A perekből mára tudjuk: a legnagyobb AI-fejlesztők jelentős része innen (is) merített. Nézzük őket egyenként, akták szerint.
AKTA #1 — Anthropic: a másfél milliárd dolláros számla
Mit kommunikáltak? Felelős, biztonságközpontú AI-fejlesztést, etikus működést.
Mi derült ki? A Bartz kontra Anthropic perben az, hogy a cég több millió könyvet töltött le a LibGen és a Pirate Library Mirror oldalakról. William Alsup bíró 2025. júniusi ítélete kristálytisztán kettévágta az ügyet: a jogszerűen megvásárolt és beszkennelt könyvekkel tanítás „fair use”, a kalózforrásból letöltés viszont eredendően és menthetetlenül jogsértő, ezt semmilyen kutatási cél nem mossa tisztára.
Mi lett a vége? Történelmi egyezség: az Anthropic 1,5 milliárd dollárt fizet 482 460 érintett mű jogosultjainak — művenként nagyjából 3 000 dollárt —, és köteles megsemmisíteni a kalózpéldányokat. A megállapodást a bíróság a napokban hagyta végleg jóvá. A hullámok Európát is elérték: az ír írószakszervezet már saját megállapodást kötött, és aktívan segíti a tagjait az igényérvényesítésben, precedenst remélve az európai szerzők számára is.
A csavar: részben éppen a kalózbotrány után állt át a cég az előző cikkünkben bemutatott „vedd meg, szkenneld be, daráld le” modellre. A legális út tehát létezik, csak előbb ki kellett fizetni másfél milliárd dollár tandíjat.
AKTA #2 — Meta: a torrentezős
Mit kommunikáltak? A Llama modellek tanítása jogszerű, fair use.
Mi derült ki? A Kadrey kontra Meta perben (a felperesek között Sarah Silverman és Ta-Nehisi Coates) a belső levelezés: a vád szerint a LibGen-anyagok torrentezéséről a legfelső vezetés, maga Mark Zuckerberg is tudott. És itt született a címadó mondat is, amelyben egy munkatárs a céges laptopos torrentezés iránti rossz érzésének adott hangot, prófétai pontossággal. A bizonyításfelvétel más gyöngyszemeket is felszínre hozott: egy Meta-kutató a Facebook-szerverek tudatos kerülését egyenesen „lopakodó módnak” nevezte, egy vezető pedig vallomásában elismerte, hogy a torrentezési beállításokat úgy módosították, hogy a tevékenység minél kevésbé legyen felismerhető.
Mi lett a vége? Papíron a Meta nyert: Vince Chhabria bíró 2025 júniusában a javukra döntött. Csakhogy — és ez a rész szinte fontosabb, mint az ítélet — a bíró külön leszögezte: a döntés nem mondja ki, hogy a Meta gyakorlata jogszerű, csupán annyit, hogy ezek a felperesek rossz érvekkel jöttek, és nem bizonyítottak piaci kárt. A kapu tehát tárva-nyitva maradt a jobb érvekkel érkező pereknek, és azok érkeznek is, sorban.
AKTA #3 — OpenAI: az első európai pofon
Mit kommunikáltak? Átalakító felhasználás, jogszerű működés.
Hol tart az ügy? A New York Times pere azért különösen kellemetlen, mert a lap szerint a ChatGPT szó szerint visszaadott teljes cikkrészleteket; ennél látványosabb bizonyíték nehezen képzelhető el arra, hogy a modell „látta” a védett anyagot. Európában pedig megszületett az első érdemi ítélet: a müncheni tartományi bíróság 2025 novemberében a GEMA (a német Artisjus) javára döntött, kimondva, hogy német dalszövegek memorizálása és visszaadása jogsértő, és erre az EU szöveg- és adatbányászati kivétele nem ad felmentést. Az ítélet elsőfokú, az OpenAI fellebbez, de a jelzés egyértelmű: az európai pálya szigorúbb, és az AI Act átláthatósági szabályai tovább szűkítik a mellébeszélés terét.
AKTA #4 — Suno és Udio: amikor az ujjlenyomat beszél
Kitekintésként egy zenei példa, mert a minta hajszálpontosan ugyanaz. A Suno és az Udio zenegeneráló cégek éveken át ködösítettek a tanítóadataik eredetéről: „nagy zenei adathalmaz”, forrásmegjelölés nélkül. Aztán a perben a kiadók szakértői audio-ujjlenyomatozással átvizsgálhatták a Suno teljes tanítókészletét, és több millió Universal-, illetve Sony-tulajdonú felvételt azonosítottak benne. A vádak szerint a cégek részben a YouTube másolásvédelmét megkerülve, úgynevezett stream-rippeléssel gyűjtöttek. A vége itt is ismerős: a Warner és a Universal licencszerződéssel egybekötött egyezségeket kötött 2025 végén, a Sony viszont tovább perel, immár több tízezer nevesített felvétellel és milliárd dolláros nagyságrendű téttel.
AKTA #5 — Apple: amikor a vádlott saját dokumentuma vall
Mit kommunikáltak? Az Apple évek óta a magánszféra és a felelős adatkezelés bajnokaként hirdeti magát.
Mi derült ki? 2025 szeptemberében Grady Hendrix és Jennifer Roberson szerzők nyújtottak be csoportos keresetet a cég ellen, ősszel pedig két neurológus-szerzőpáros is követte őket. A vád szerint az Apple OpenELM modelljei a hírhedt Books3 kalózgyűjteményen (is) tanultak, a cég Applebot nevű webrobotja pedig úgy szimatolta köbe a netet, hogy nem fedte fel az AI-tanítási célt. A koronatanú ezúttal maga a vádlott: az OpenELM nyilvánosan közzétett dokumentációja listázza a tanítóadatok között a RedPajama adatkészletet, amely tartalmazza a Books3-at, a Bibliotik kalóztrackeréről lekapart, nagyjából 190 ezer könyvet számláló gyűjteményt. Ahogy a Getty-ügyben a képeken felsejlő vízjel, itt a saját technikai dokumentáció beszélt.
Hol tart az ügy? A perek folyamatban vannak, ítélet még nincs, a vádak egyelőre állítások, és ezt fontos így is kezelni. De a minta kísértetiesen ismerős: kifelé makulátlan kommunikáció, a dokumentáció mélyén pedig ott a kalózgyűjtemény neve.
És a többiek
A sor hosszú: a Getty Images azért perli a Stability AI-t, mert a képgenerátor kimenetein időnként felsejlett a Getty torz vízjele, a modell gyakorlatilag magára vallott. A GitHub Copilot ellen nyílt forráskódú fejlesztők indítottak pert a licencfeltételek megsértése miatt. 2025 decemberében pedig szerzők egy csoportja — köztük a Theranos-botrányt leleplező John Carreyrou — egyszerre hat céget perelt be (Anthropic, OpenAI, Google, Meta, xAI, Perplexity) kalózkönyvtárakból származó tanítóadatok miatt.
A forgatókönyv, ami mindig ugyanaz
- 1. Tagadás vagy köd. „Nyilvánosan elérhető adatok”, részletek nélkül.
- 2. Per és discovery. A belső levelek és az adat-ujjlenyomatok nem tudnak mellébeszélni.
- 3. Lebukás.
- 4. Fizetés vagy licencszerződés. Vagyis pontosan az, amit az elején is megtehettek volna — botrány és kártérítés nélkül.
A bíróságok üzenete pedig egyre egységesebb, és ez a könyvszakma szempontjából a legfontosabb fejlemény: nem a tanítás ténye, hanem az adat származása a vízválasztó. Jogszerűen szerzett anyag esetén a fair use védelem szóba jöhet; kalózforrásnál nem. Az adat eredete — szép magyar szóval a provenance — lett az AI-ipar mérlege.
Akár darálják tehát, akár torrentezik: a gondosan megírt, megszerkesztett szöveg az AI-korszak valutája. A kérdés csak az, hogy a szerző mikor látja belőle a részét.
| Szerzőknek: szerepel-e a műved kalózkönyvtárban? Ez a rész nem a cikk szerves folytatása, hanem gyakorlati tájékoztató. Kérjük, olvasd el a kockázati figyelmeztetést is! Miért érdemes ellenőrizni? Ha a műved kalózkönyvtárban szerepel, jó eséllyel AI-tanítóadatként is felhasználták, ennek dokumentálása később igényérvényesítés alapja lehet. Hogyan? – Az árnyékkönyvtárak (pl. LibGen) keresőjében rákereshetsz a saját nevedre vagy a mű címére. Csak keresést indíts, és a találati listát nézd meg, de ne tölts le semmit: a letöltés jogsértő lehet, és számodra sem szükséges, a találat ténye a lényeg. – Készíts képernyőmentést a találatról (dátummal), és őrizd meg, ez a későbbi jogérvényesítés bizonyítéka lehet. – Az amerikai Anthropic-egyezség sajnos csak az USA szerzői jogi hivatalánál regisztrált művekre fizet, de az európai igényérvényesítés szerveződik (lásd az ír írószakszervezet példáját), érdemes figyelni a hazai és uniós szerzői jogi szervezetek közleményeit. Kockázatok — saját felelősségre: – Ezek az oldalak jogsértően működnek; felkeresésük agresszív hirdetésekkel, adathalász átirányításokkal és kártevőkkel járhat. Naprakész vírusvédelem nélkül ne indulj el, és soha ne adj meg semmilyen adatot. – A domainek gyakran változnak, és sok a megtévesztő másolat-oldal, ezek kifejezetten csalásra épülhetnek. – A tájékozódás módját és következményeit mindenki maga mérlegeli; a fentiek nem minősülnek jogi tanácsnak. Konkrét ügyben szerzői jogi szakjogász vagy a közös jogkezelő szervezetek tudnak eljárni. |
Források
- Bartz v. Anthropic egyezség és végleges jóváhagyás — topclassactions.com; ibtimes.co.uk
- Ír írószakszervezet megállapodása — cryptobriefing.com
- Kadrey v. Meta, belső üzenetek, „lopakodó mód” — emarketer.com; ítélet-elemzések: jw.com, perkinscoie.com
- Apple-perek (Hendrix & Roberson, ill. idegtudós szerzők; OpenELM/Books3 dokumentáció) — publishersweekly.com; appleinsider.com; 9to5mac.com
- Hat cég elleni kereset (2025. december) — techcrunch.com; publishersweekly.com
- Suno/Udio ujjlenyomatozás és egyezségek — techtimes.com; aimusicpreneur.com
- GEMA v. OpenAI müncheni ítélet — chartlex.com
- Átfogó pertérkép (Getty, Copilot) — ailawsuittracker.com
A cikk forrásanyagainak felkutatásához és a képi megjelenítéshez mesterséges intelligenciát használtunk. A szöveget a szerkesztőségünk készítette.
