A honlapján azt írja, hogy szeret kísérletezni. A vályogházakkal való találkozás is egy kísérlet része volt, vagy pontosan tudta, mi várja?
Igen, valóban szeretek kísérletezni. Ez alatt azt értem, hogy szeretem megérteni a dolgok lényegét, hogy valami hogyan és miként működik. Ebből aztán következik az, hogy szeretem másképpen alkalmazni vagy felhasználni dolgokat, mint ahogy megszokott, vagy ahogy a szakmai ,,kánon” tartja. Egy kicsit hasonló volt a vályogházas történet is. A nagybátyám egy régi házat kezdett újítgatni, és szaktanácsokat kért. A vályogházak kívül esnek az akadémiai házépítési ismereteken, hiszen ez mindig is a nép tudománya volt, merthogy az egyszerű emberek az évszázados tapasztalatukkal építettek olyan házat, amilyet tudtak. Ezt nem könnyű összeegyeztetni azzal a tudással, amit az iskolai képzésben, vagy akár egyetemi stúdiumokon lehet hallani. Az igény viszont adott, hiszen Magyarországon legalább 800 ezer vályogház, vagy olyan épület van, amiben van vályog. Ez nagyjából 20-25 százaléka is lehet a magyar lakásállománynak, tehát ez egy égető probléma.
Ez az oka annak, hogy a felújításon túl a vályogházaknak szenteljen egy könyvet?
Többek között. A másik ok az, hogy rengeteg tévhit kering a köztudatban azzal kapcsolatban, hogy mit lehet és mit nem lehet tenni egy régi házzal. Ez nagyon sok esetben félreértésekhez vezet, mert az emberek azt gondolják, hogy egy régi épületet nem lehet hőszigetelni, sőt azt gondolják, hogy nem is szükséges. Ezzel szemben temérdek energiát elpazarolnak azokban a házakban, amelyekben nincsen korszerű hőszigetelés. Mivel régen ezek a házak rendszerint rendelkeztek kéménnyel és viszonylag rossz nyílászárókkal, a páratechnika sem volt probléma. Manapság sok esetben ezek a régi épületek komoly páratechnikai problémával küzdenek, azaz ott csapódik le a pára, ahol nem kellene, és csúnya penészesedések jelennek meg. Ez nem a ház hibája, hanem a használaté. Ezeket is igyekszem helyretenni és bemutatni, hogy hogyan lehet okosan házat vásárolni, hogyan lehet azt jól és gazdaságosan felújítani. Sőt, az üzemeltetéséről is írtam majdnem egy fejezetet! Aki pedig a szakmai részletekre kíváncsi, azoknak a második kötetben csomópontokon igyekszem bemutatni a részletek szakszerű kialakításának lehetőségét.
Laikus számára a vályogház egyet jelent az ódon, falusi házakkal. Megdőlhet ez a fejünkben? Lehet a városban is vályogból készült ház?
Ha akarja az ember, ha nem, találkozik vályogházakkal, és a legérdekesebb az, hogy nem feltétlenül csak öreg, rossz házakban fordul elő a vályog, hanem adott esetben modernnek kinéző korszerű épületekben is. Így van ez a szülői házammal is: hosszú évek teltek el, és talán már iskolába jártam, amikor édesapám elmesélte, hogy az egyébként téglaépítésű, és kőalapokkal rendelkező masszív családi házunknak egyik fala vályog, így meglehetősen hamar találkoztam vele testközelből is.
Nemcsak vályogházról, hanem felújításról is szól a könyv, és mint a címe utal rá, nem kizárólag vályogházak felújításáról. Bárki képes arra, hogy felújítson egy házat?
A szüleim példája is azt mutatja, hogy gyakorlatilag bárki képes lehet arra, hogy felújítson egy házat, mert a muszáj és a kényszer rá fogja vinni. Az emberek előbb-utóbb szembesülnek azzal a ténnyel, hogy vagy építenek maguknak egy vadonatúj házat – ami nyilván nem kevés pénzbe kerül – vagy pedig örökölnek, vásárolnak egy régebbit, azt pedig fel kell újítani. Eddig nemigen találkoztam olyan régebbi építésű házzal, amiben ne lett volna valamennyi vályog. Az 50-es, 60-as, de még a 70-es években is bőven építettek olyan házat kényszerűségből vagy megszokásból, amibe nem kevés vályog épült. Aztán következett egy hosszabb szünet, és manapság ott tartunk, hogy ismét épülnek olyan házak amik akár teljesen vályogból vannak.
Az első, passzívházakról szóló kötetében azoknak is ajánlja a könyvet, akiknek ,,nincs ideje a sok szövegelésre”. A vályogház egyfajta történelem is. Meg lehet úszni az elmesélésüket ,,szövegelés” nélkül?
Egy kicsit kell hozzá ismerni a történelmet, és a minimumot el is mesélem a könyvben. Így jobban megértjük azt, hogy miért olyan formájúak, olyan elrendezésűek ezek a házak. A műszaki megoldások történelmi okaira is kitérek, mert ez is hasznos lehet a felújítóknak. Aztán persze vannak olyan épületek is, ahol már teljesen elrugaszkodtak a történelmi háttértől, és teljesen modern, akár kockaház-alaprajzot is kialakítottak vályogból. Nagyon érdekes az, amikor a második világháborút követő években téglaalapokra teljesen hagyományos elrendezéssel felépítették a klasszikus háromosztatú parasztházat. Alig hinné az ember, hogy ez a múlt század közepét követően így megtörténhetett! Az is érdekes, hogy utána hosszú évtizedekig lakták is ezeket az épületeket; gyakorlatilag változatlan formában magam is találkoztam ilyennel.
Nemcsak vállalkozó, kivitelező, építész, passzívháztervező és író, hanem youtuber is, ugyanis SzakiEllenőr™ nevű Youtube-csatornáján több mint 82 ezer követője van. Csupán üzleti szempontból indította el a csatornát, vagy van benne élvezet is?
Talán kiderült az eddigiekből, hogy számomra a munkám a hobbim, a hobbim pedig a munkám is egyben. A Youtube-csatorna egyszerűen adta magát, és hol a hibákat, hol pedig a jó megoldásokat igyekszem megmutatni, és minél több tudást átadni annak érdekében, hogy azok az ismeretek, amikre én rájöttem, vagy amiket megtanultam másoktól, minél jobban hasznosuljanak, és ne merüljenek feledésbe. Ez a csatorna egyfajta közösség is, így aki elolvassa a könyvet, és nézi a csatornát, akár workshopokon is részt vehet, ahol közösen gyakoroljuk és megismerjük, hogy milyen munkaműveletekre van szükség egy vályogház felújítása során.
Másik újítása, hogy a megrendelő webkamerán keresztül követheti a háza épülését. Mit tapasztal, nyugodtabbak így a házat építők, vagy pont hogy több kérdést vet fel, hogy mit látnak épp?
Abban az időszakban, amikor saját munkatársakkal kivitelezéssel is foglalkoztunk, webkamerát helyeztünk el az építkezésen, és ezzel nagymértékben segítettük az átláthatóságot. Ez a járványos időkben kifejezetten jó volt, hiszen az emberek végig tudták követni az építkezést, megvolt a bizalom, látták, hogy halad az építkezés. Ez már egy kicsit előképe volt annak, hogy létrehozzam a videócsatornát, és így az emberek már nemcsak a saját építkezésüket, hanem egyéb építkezéseket és építőipari eseményeket is nyomon követhetnek. Azt gondolom, kiderült, hogy nagy élvezettel csinálom, és azt sem szabad elfelejteni, hogy valóban üzleti haszna is van: nagy mértékben támogatja írói munkásságomat is.
A vályogház a múlt (és mint a könyvből kiderül, a jelen is), a másik könyvének témája, a passzívház pedig abszolút a jelen, sőt, a jövőbe is belekóstolunk általa. Lehet tudni, sejteni, hogy mit hozhat még a jövő az építkezés terén?
Amint jól látszik, szívesen és örömmel mozgok különböző területeken, legyen szó akár az egyik legmodernebb dologról, a passzívházról, vagy akár egy nagyon időtálló dologról, a vályogházról. Igyekszem ezeket a tudásokat ötvözni és valami újat kihozni belőle. Szakmai alapelvem, hogy szeretnék mindig egy kicsit jobban csinálni valamit, mindig megkeresni azt, hogy hogyan lehet egy kicsit jobban csinálni azt, amit korábban már elkészítettünk. Most már a workshopokon azt mutatjuk be, hogy hogyan lehet például vízszigetelés nélkül távol tartani a vizet a vályogházaktól, de akár egy modern épülettől is. Ezzel rengeteg pénzt meg tudnak takarítani a tulajdonosok, ugyanakkor az épület állagát is tudják javítani. Egészen biztos vagyok benne, hogy számtalan újítás lapul valahol a fiókokban, amik előbb-utóbb elő fognak kerülni.
Most például egy olyan monitorozó rendszert tanulmányozok, amivel a világ hideg országaiban tudják akár távolról ellenőrizni a beton kötését, szilárdulását. Mindig van valami, amivel érdemes foglalkozni, és egyelőre úgy érzem, hogy rengeteg újdonságot tartogat még ez a szakma nekünk. Igyekszem ezekről beszámolni, akár cikkek, akár esetleg egy új könyv formájában, merthogy folyamatosan gyűjtöm az új ötleteket. Úgyhogy könyv, az biztosan lesz még!
