A könyvkiadás világa izgalmas kaland a külső szemlélőnek, és kőkemény biznisz mindazoknak, akik valamilyen módon benne vannak.
Számos szakmai, etikai, művészeti és üzleti érdek ütközik, amelyek mentén fontos döntéseket kell meghozni. Többek között arról is dönteni kell, hogy egy már kiadott, sikeres mű újranyomásakor a kiadó felfrissíti-e a könyvet egy új borítóval, vagy marad a réginél. Áldás vagy átok, ha új borítóterv készül, és kapjon-e új külsőt a kötet, ha idővel sorozattá bővül?
Szakmai titkok a borítótervező tollából
A Helyesen magyarul csapatának borítótervezőjeként úgy vélem, a harmónia és felismerhetőség fontos eleme a tervezésnek. Ezért munkám során én mindig az egységre törekszem egy-egy sorozatban vagy szerzői sorozatban.
Talán nem kell magyarázni, miért jó, ha már akár egyetlen stílusjegyből is felismerhető a szerző, illetve a munkája. Lehet a „márkajel” a betűtípus, a felépítés, az elrendezés, az arányok vagy a színek játéka… A lényeg, hogy a rajongók ránézésre is egyetlen pillanat alatt azonosítani tudják kedvencük legújabb művét. Így nagyobb az esélye annak, hogy kinyitják a pénztárcájukat – és persze az sem elhanyagolható szempont, hogy a teljes sorozat jobban mutat majd a könyvespolcon is.
Újranyomáshoz új borító?
Amikor egy kiadó bejelenti, hogy valamely korábbi könyvüket új borítóval is megjelentetik, a közösségimédia-felületeken általában forradalmi a hangulat. Mindig akadnak ugyanis kritikusok, akik ezt pénzlehúzásként élik meg. Főleg akkor, ha az adott olvasó épp rajongója a kérdéses kötetnek, illetve könyvsorozatnak. A legnagyobb felháborodást pedig rendszerint az váltja ki, ha egy már elkezdett sorozat új része hirtelen teljesen más, a korábbiakhoz nem illő borítóval kerül a polcokra.
Nem csoda hát, ha az újranyomás gyakran különösebb csinnadratta nélkül történik meg, mintegy pótolva az elfogyott darabokat. Adja magát a kérdés: Mégis mi vesz rá egy kiadót arra, hogy a jól bevált, ismert borítót egy másikra cserélje? A válasz sokféle lehet, de mindenképp külön kell kezelni a stand alone köteteket – azaz a folytatás nélküli könyveket – és a sorozatokat. Vigyázat! Szubjektív szakmai beszámoló következik!
Egy új borító felfrissíti a műveket
A klasszikusokhoz meg kell érni – ehhez pedig az is nagyban hozzájárul, hogy az irodalmi tradíciókhoz vajmi kevesen kapcsolják a kalandozás, sokkal többen a kötelezőség élményét. És mivel az iskolai muszájokra nem szívesen emlékezünk, a legkevésbé sem bánjuk, ha évek vagy évtizedek múltán az egyes alkotókhoz visszatérve nem a régi emlékeket idéző hagyományos, hanem egy megújult, friss borítóval találjuk szembe magunkat.
Sőt! Előfordulhat, hogy épp ez a modernizált, a korábbitól eltérő vonalvezetésű vagy hangulatú borító ébreszt rá minket arra, mit hagytunk ki. Egy-egy ilyen, a könyv stílusához illő új borító reflektál az olvasói és vásárlói szokások megváltozására éppúgy, mint a könyv tartalmi elemeire és hangulataira. Utat nyit és hidakat emel, ezzel pedig hozzájárul ahhoz, hogy a klasszikusok sose menjenek ki a divatból.
Arra is bőven akad példa, hogy egy korábbi sikerkönyvet a kedvelt borító ellenére ismét új borítóval jelentetnek meg. Ennek oka, hogy az esztétikum mint olyan, szubjektum, a közízlés pedig folyamatosan változik. Így aztán mindaz, ami tizenöt éve még lehengerlő volt, ma már avíttas, ami három éve még korszakalkotónak számított, ma már kissé poros. Egy trendi új borító azonban megkapó a szemnek.
Hasonló a helyzet azokkal a kötetekkel is, amelyek irodalmi jelentőségük ellenére az adott piacon nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Még az is lehet, hogy a kérdéses könyv egy világirodalmi nagyágyú vagy egy valódi kortárs bestseller, a magyar olvasók figyelmét azonban nem sikerült magára vonnia. De vajon egy rossz kiadói döntés vagy egy rosszul elvégzett piackutatás elegendő ok-e arra, hogy a irodalmi minőség kárba vesszen?! Természetesen nem! Ezekben az esetekben pedig egy újranyomáshoz kapcsolt új borító új esélyt ad a munkának, és lehetőséget kínál, hogy a korábbi „szürke nyuszi” igazi nagy dobássá váljon. Ezek az esetek a személyes kedvenceim, hiszen ilyenkor mutatkozik meg igazán, mennyit ér a borítótervező munkája erkölcsi, művészi és gazdasági értelemben egyaránt.
A streaming piac a könyvkiadás terén is megmutatja erejét
Tudtad, hogy napjaink legnépszerűbb sorozatának egyike, a Bridgerton család mögött egy igencsak népes könyvcsalád áll? És azt, hogy a Vaják évekig várta, hogy filmvászonra – képernyőre – kerüljön? Láttad az Emola Holmest, de fogalmad sincs róla, hogy többkötetes detektív-lányregényről van szó?
Pedig így van! Tekintve, hogy a streamingszolgáltatóknak köszönhetően szinte nap mint nap új filmes tartalmakkal találkozhatunk, mindig találunk olyan filmet vagy épp sorozatot, melynek alapjául könyv szolgál. Ilyenkor a digitális alkotás forgalmazója és az adott könyv hazai kiadója gyakran dönt amellett, hogy a könyvet a mozis plakáthoz hasonló borítóval jelentetik meg. Ilyenkor duplázódik a marketingérték, hiszen az olvasók gyakran nyitottak a filmváltozatra, a nézők pedig szívesen olvassák az eredetit. A megrögzött olvasók persze berzenkednek, hiszen akárcsak én, ők is jobban szeretik a szereplőket saját belső világukban megteremteni maguknak.
Az új borító oka gyakran maga a gazdaságosság
Sokan nem tudják, de a külföldről átvett borítók esetében a magyar kiadóknak jogdíjat kell fizetniük. Ezek pedig szólhatnak előre meghatározott időtartamra, de akár csak az adott kiadásra is. Így aztán, ha a liszenszidőn túl vagy az első kiadás után újranyomásra kerül a sor, a kiadó dönthet az „eredeti” borító jogainak ismételt megvásárlásáról, de egy teljesen új borító megvásárlása vagy egy egyéni megtervezése mellett is.
És hogy mégis mi visz rá egy kiadót, hogy a már megkezdett sorozatot menet közben új dizájnnal „dobja fel”? Fájdalom, de a közhiedelemmel ellentétben ilyenkor sem a kiadói csapatbulin történő hallucinogénfogyasztás, hanem gazdasági okok állnak a háttérben. Értsd: a sorozat a népszerűsége ellenére sem teljesít úgy, ahogy kellene, vagyis „nem jönnek a számok”. Ilyenkor a kiadó abban bízik, hogy a dizájncsere berobbantja majd a sorozatot – hiszen azt a kiadó már megvásárolta, így a könyveknek teljesíteniük kell.
Tegyél érte, hogy te ne járj így! Ha könyvkiadáson gondolkozol, vagy életed regénye hosszú ideje a fiókban pihen, dolgozz velem és a Helyesen magyarul csapatával akár már az első lépéstől! Várjuk megkeresésedet az irodavezeto@helyesenmagyarul.hu– n.
Németh Balázs
borítótervező, tördelő, könyvkiadásért felelős szakmai vezető
