Kiadom a könyvemet - de hogyan? - Helyesen magyarul - marketing- és könyvügynökség

Amikor egy író úgy dönt, kiadja az elkészült kéziratát, három-, pontosabban négyféle lehetőség közül választhat ma Magyarországon. Hogy miért a bizonytalanság a számok körül? Mindjárt kifejtem.

A legkézenfekvőbb a klasszikus könyvkiadó általi kiadás, azonban erre egy kezdő írónak nagyon kicsi esélye van.

A kiadói kiadás jellemzői:

a kiadónak küldött megkeresésekre nagyon ritkán érkezik válasz, ha mégis, akkor jó néhány hónap vagy év múlva;
a kiadási folyamat hosszú, akár másfél-két év is lehet;
a kiadás költségeit a kiadó viseli (bár elsőkötetes szerzőknél egyre jellemzőbb, hogy a hagyományos kiadók is anyagi hozzájárulást kérnek az írótól);
mivel a kiadás költségeit a kiadó viseli, ezért a kiadás joga a szerződésben foglalt időre (általában 2–5 év) a kiadót illeti meg;
a borító, a könyv címe, a fülszöveg és az ár tekintetében főként a kiadó dönt, a szerzőnek nincs túl sok beleszólási lehetősége;
az értékesítés a kiadó feladata – természetesen az író is örömmel adja hírül, hogy megjelent a könyve, de a köteteket a kiadón keresztül, illetve könyvesboltokban vásárolhatják meg az olvasók –, és a marketing is az lenne, de a magyarországi kiadóknak elenyésző része költ marketingre;
a bevételből a szerzőt kb. 2–8% jutalék illeti meg;
a könyvből a szerző kap néhány példányt (ez nem minden kiadóra jellemző), de ha többet szeretne, akkor kedvezményes áron (általában 50%-os) megvásárolhatja a saját könyveit.

Önállóan is csinálhatod

A második lehetőség a szerzői kiadás, amely szintén kiadó által támogatott folyamat, de ezek már nem a klasszikus könyvkiadók.

A szerzői kiadás jellemzői:

a kiadás költségeit a szerző viseli;
ellenben a kiadó itt is igényt tart a kézirat kiadási jogára és a könyv forgalmazási jogára X évig (általában 2–5);
a kiadó általában ragaszkodik ahhoz, hogy X db-ot megvásároljon a szerző a saját könyveiből;
a kiadó általában hozzájárul, hogy a szerző máshol is értékesítse a könyvét, de az abból befolyt bevétel X%-a a kiadót illeti meg;
a marketingben külön díjazás ellenében segíti a kiadó a szerzőt, egyébként az író saját feladata a könyve népszerűsítése;
az értékesítésben segít a kiadó, ami azt jelenti, hogy rajta keresztül kerülnek be a kötetek a nagy könyvesbolthálózatokba;
a bevételből a kiadó általában 40% jutalékra tart igényt, 60% a szerzőé.

Van más variáció is?

A harmadik módszer a magánkiadás – és itt jön a magyarázat, hogy miért írtam a három- és a négyféle lehetőséget is.

A magánkiadásban minden, a könyvkiadással járó feladatot a szerző végez, vagy legalábbis ő keresi meg hozzá a szakembereket, ő koordinálja a folyamatokat. Ez elsőkötetes íróként, kvázi a könyvkiadásban laikusként nem is olyan egyszerű, hiszen egy könyv megszületéséhez jó néhány szakember összehangolt munkájára van szükség.

Nézzük, kik azok, akiknek a hozzáértése és a munkája elengedhetetlen egy könyv kiadásához:

szerkesztő,
korrektor,
borítótervező,
tördelő,
ha mesekönyvről van szó, és nem a szerző készíti a rajzokat, akkor illusztrátorra is szükség van,
nyomda,
és ha el is szeretné adni a köteteket, akkor egy könyvmarketingben jártas marketinges.

Napjainkban Magyarországon nagyon keveseknek adatik meg, hogy megéljen a könyvkiadásból – és vélhetőleg ők sem elsőkötetes szerzők –, az írók nagy valószínűséggel munka, család, háztartás mellett szeretnék megjelentetni a könyvüket.

Mivel vannak már olyan szervezetek (mint például a Helyesen magyarul), akik a magánkiadás teljes folyamatában támogatják az írókat, ezért dönthet úgy a szerző, hogy beleveti magát, megpróbálja minden területhez megkeresni a megfelelő tudással és tapasztalattal bíró, illetve árban is megfelelő szakembert, vagy inkább rábízza a teljes kiadási és/vagy értékesítési folyamatot egy magánkiadást támogató csapatra.

És akkor nézzük a magánkiadás jellemzőit:

a kiadás költségeit a szerző viseli;
a kiadás és értékesítés joga teljes egészében az íróé;
ezáltal az összes bevétel is;
a marketingtevékenység és az értékesítés a szerző feladata – kivéve, ha erre megbízást adott egy szakembernek vagy csapatnak;
a folyamat viszonylag gyors, de ha igényesen megszerkesztett, nyelvileg kifogásolhatatlan és szép küllemű könyvet szeretne a szerző, akkor kb. 6 hónap szükséges a kiadásra;
a szerző végezheti egyedül a kiadási folyamat összehangolását, vagy rábízhatja egy szakértő csapatra.

Minden írónak magának kell eldöntenie, melyik utat választja, mire hajlandó a sikerért, mennyi időt és pénzt szán rá, illetve az is fontos, hogy mi a célja a könyvvel. Szakkönyveknél például nem ajánlom a kiadói kiadást, hiszen egyes szakmáknál egyrészt a hosszú átfutási idő miatt már idejétmúlt lehet megjelenéskor a két évvel korábban leírt információ, másrészt pedig a szerző vélhetőleg már rendelkezik egy olvasóközönséggel, akikhez kiadó nélkül, saját csatornán – kvázi jóval nagyobb haszonnal – is eljut a könyv.

Kívánom, hogy minden szerző találja meg a saját útját, és ne csak akkor legyen boldog, amikor a kezében tartja az első nyomtatott könyvét (vagy látja az elkészült e-bookot), hanem akkor is, amikor az olvasók elégedett visszajelzéseit olvassa (és az ágyneműtartóban sincs már egyetlen kósza példány sem).

Lapul egy könyv a fiókodban?

És vajon megérett a kiadásra? A Helyesen magyarul szívesen átnézi a kéziratot, és véleményt mond róla. Így vagy úgy, de tudni fogod, kell-e még rajta csiszolnod, és ha igen, mennyit.