Sok magánkiadó arra buzdít, hogy ha már megírtad, állj ki vele a világ elé, mutasd meg magad, add ki, jogod van a regényedhez. Olyat is hallottam, hogy azzal buzdítják a nőket írásra, hogy miután ez évtizedeken át a férfiak terepe volt, most ideje a nőknek is megmutatni írásaikat. A magánkiadást segítőknek minden kezdő író biznisz, szóval ha csak 30 példánnyal is, de támogatják, hogy megjelenj. Íróvá válni még sosem volt ilyen könnyű!
Az írás lehet hobbi, és ez rendben van!
A hobbik többsége pénzbe kerül, ha te könyvet írsz, és ki is adod, ezt felfoghatod hobbinak. Kevés példányban, csak a saját közösséged, követőid, barátaid számára is megjelenhetsz, és ez egy remek dolog.
Az egyik nagybátyám Kuvaitban élt egy ideig a családdal, és a kuvaiti képeket, emlékeket rakta össze egy könyvbe, amit aztán a kuvaiti kollégáknak, a család tagjainak adott ajándékba. Remek olvasmány volt, mert sokakat ismertünk a könyv lapjain, de ettől még nem gondoltuk, hogy ezt az érintetteken túl másoknak is mindenképp kézbe kellene fogniuk. Neki viszont egy remek visszaemlékezés, kutatómunka, múltat feldolgozó önismereti kaland volt. Miért ne lenne ez csodás?
Ugyanígy lehet, hogy a regényedet vagy novelládat nem a nagyközönségnek, hanem csak magadnak adod ki, költesz rá, és ez teljesen oké. Nem számít kudarcnak, ha nem kerül kereskedelmi forgalomba. A könyv ugyanúgy könyv marad, az élményed teljes lehet, ha nincs benned elvárás arra nézve, hogy a hírnév is jöjjön vele.
Kazincbarcikán világhírű, azaz az el nem adott könyvek fájdalma
A könyveket eladni nem könnyű. Elsőkönyves regényíróként meg pláne. Ha valakiről tudja a város, hogy írt egy könyvet, és a lakosság 10%-a vesz tőle, az jónak számít, de kevés a hírnévhez. Hírnevet építeni íróként hosszú idő, sokba kerül és tudatos munkát igényel. Nem mindenki akarja/tudja ezt beletenni, és ez rendben is van így. Viszont látom, hogy a kiadott 300 példány fele az ágy alatt őrizve éveken át komoly lelki válságot tud okozni a szerzőnek. Úgy érzi, „átverte a marketinges”, vagy átvágta a kiadó, mert nem támogatta őt. Erről nincs szó, csak kevés információja volt a könyv megjelenése előtt arról, hogy a könyv nem fogja eladni önmagát, és senki sem fogja eladni a te könyvedet.
Joggal érezheti, hogy a műve érdekesebb – és nyilván az! – annál, mintsem hogy porfogó legyen az ágyneműtartóban.
Az írás mint önismeret, az írás mint terápia
James W. Pennebaker, a Texas Egyetem professzora széles körben kutatta a kifejező írás hatásait. Egy tanulmányában megállapította, hogy azok az emberek, akik rendszeresen írnak érzéseikről, jelentős javulást tapasztalhatnak fizikai egészségük és lelki közérzetük terén. Az írás segíthet a válaszok keresésében, a belső konfliktusok rendezésében és a stressz csökkentésében.
Pennebaker és Beall (1986) tanulmánya részletesen foglalkozik azzal, hogyan hat az írás a traumatikus események feldolgozására. A kutatásuk kimutatta, hogy a kifejező írás csökkentheti a depressziós tüneteket és javíthatja az immunrendszer működését.
Az írás terápiás hatásai
- Érzelmi feldolgozás és megértés: Az írás lehetőséget ad arra, hogy az egyén artikulálja és rendszerezze az érzéseit, ezzel segítve a megértést és a feldolgozást. Pennebaker és Beall (1986) kutatásai kimutatták, hogy ha kiírjuk negatív élményeinket, az javíthatja a pszichológiai egészséget és csökkentheti a stresszt. Ez a fajta írás lehetőséget ad az érzelmek kognitív feldolgozására, ami segíti az élmények átkeretezését és megértését.
- Kreatív kifejezés és önismeret: Az alkotás során az egyén új perspektívákat találhat, és kreatívan fejezheti ki belső világát. Susan Greenberg (2018) szerint a kreatív írás nemcsak az önkifejezés eszköze, hanem az önismeret fejlesztése is. Az esztétikai élmény növeli a személyes beteljesülést és a lelki jólétet.
- Empátia és kapcsolat: A fiktív karakterek és történetek megalkotása segíthet az íróknak abban, hogy más nézőpontokat ismerjenek meg és fejlesszék empátiájukat. Ez különösen fontos a társas kapcsolatok javításában és a közösséghez való kapcsolódás erősítésében, amelyet gyakran hiányolnak azok, akik traumát éltek át.
- A kontroll visszaszerzése: Az írás folyamata kontrollt adhat az események felett, különösen azok számára, akik traumatikus élményeken mentek keresztül. Azáltal, hogy ők irányítják a történet fonalát, újraértelmezhetik és újraírhatják múltjukat, ami hozzájárulhat a gyógyulási folyamathoz.
- Stresszcsökkentés és kognitív funkciók javítása: Az írás csökkentheti a stresszt és fokozhatja a mentális rugalmasságot. A University of Texas egyik tanulmánya kimutatta, hogy a szabad írás során az agyunk úgynevezett „pihentető módban” van, ami elősegíti a relaxációt és javítja a kognitív funkciókat.
Aki tehát regényt, novellát ír, és azért teszi, mert személyesen megéli ennek jó hatását, tökéletesen megelégedhet azzal, ha az írásművet a barátai élvezik, esetleg valamely ingyenes megosztó oldalon kap rá pozitív visszajelzéseket, nem fontos mindenáron a könyvkiadás rögös útjára lépni, ha nem tudunk, nem akarunk ismertséget építeni magunk köré.
Mi itt vagyunk!
Ha mégis úgy érzed, hogy a te könyved több, mint terápiás önkifejezés, és ki szeretnéd adni, akkor vedd fel velünk a kapcsolatot!
vedd fel velünk a kapcsolatot!
Gáspár Kati
Marketingvezető
