Ötlettől a pénzig – agymenés vagy agyrekedés - Helyesen magyarul

Ugye neked is van, hogy a legkisebb helyiségben jutnak eszedbe a legjobb dolgok? Tudod, miért?

Ennek biológiai oka van: amikor az izmainkat ellazítjuk, akkor kimegy a stressz a szervezetünkből, és a kreatív agyféltekénk könnyebben bekapcsol. A zuhanyzás és az alvás-ébrenlét közti időszak ugyanilyen “termékeny”, ami az ötleteket illeti. Amikor ott ülünk a legkisebb helyiségben, van, hogy minden rendben megy. De van, amikor megreked, és van, amikor zabolátlanul árad, na meg olyan is, amikor egy nagyot durran, aztán naaagy semmi! Na persze, hogy az ötletekről van szó … de a hasonlat tényleg passzol!

Amikor minden megy a maga útján, alapszabály, hogy bevált folyamaton nem változtatunk. Tehát olyankor nem teszünk be új ötleteket. Új ötletre új projektek indításakor, vagy valamilyen csökkenő vagy növekvő tendencia esetén, esetleg akkor lehet szükségünk, ha valamiért elfáradtunk.

Az ötlet barát vagy ellenség?

Mindkettő lehet, a Sziporkaszelleműek esetében kifejezetten ellenség, a Kockafejek számára pedig a legjobb barát. Az ötlet magában ugyanis nem ér sokat, csak akkor, ha az ötletet meg is valósítják. Vannak emberek, akiknek úgy terem a fejében az ötlet, mint öreganyám kiskertjében a dudva, nem győzte irtani. Másoknak életükben egy jut, de abból busásan meg is gazdagszanak. Sokszor Sziporka szomorúan emlegeti: – X az én ötletemből gazdagodott meg. Akár így is lehet … mivel Sziporkának ötlete van sok, Kockának meg kitartása.

Te vajon melyik vagy? Hogy tudsz a kettő közt egyensúlyt teremteni?

Az agymenés 5 titka

Az agymenés csak látszólag jobb, mint az agyrekedés, mert itt aztán bőven van ötlet, viszont megfelelő lépések nélkül csak parttalan pazarlás.

1. Mindig tartsuk be a brainstorming szabályait, vagyis hogy itt minden ötletet, még a hülyeségeket is, felírjuk, és nem kritizálunk, csak gyűjtünk. Utána megbombázzuk az összegyűjtött ötleteket, és csak a legjobbakat engedjük tovább.

2. A begyűjtött ötletekből végül legalább kettőt tartsunk meg. Ezek jó, ha merőben különbözőek, de lehetnek némileg hasonló ötletek is, ha van erről tapasztalatunk.

3. Az ötleteket minden esetben tesztelni kell. Hatalmas hiba lehet, ha az ötletet féltve nem merjük elmondani másoknak – én egyszer emiatt közel 8 milliós bukást csináltam az üzlettársammal, annyira szerelmesek voltunk az ötletünkbe, hogy nem teszteltük elegendő mintán! Persze, hogy végül mindketten évekig a másikra haragudtunk!

4. Ha az ötlet átment a szűrőn, akkor egy kisebb tesztcsoporton érdemes megvizsgálni. Ez lehet A/B teszt egy weblapon, egy kérdőíves vizsgálat, egy fókuszcsoportos beszélgetés, a lényeg, hogy azokat kérdezzük meg, akiket az ötlet ténylegesen érinteni fog. Itt kiderül majd, mi minden teendőnk van még. Ha az ötlet itt elbukik, még mindig olcsóbb visszatérni az első lépéshez, mint hatalmasat bukni az egészen!

5. Készítsük el a terveket! A tervek nemcsak az ötletre vonatkoznak, hanem a megtérülést, a számokat, a határidőket is tartalmazzák. Ha a számítás nem jön ki, szintén az a teendő, hogy visszatérünk a második ponthoz.

+1 Az elmetérkép vagy infografika – ebbe a cikkbe is tettünk egyet, Simon Anita készítette, ha szeretnél ilyesmit, tudunk készíteni a te folyamataidhoz is!

Az agyrekedés 5 ellenszere

Agyrekedés ellen sajna nincs agyhajtó. Olyankor, amikor nem jut eszünkbe semmi, akkor a legjobb, ha bevonjuk a képbe külső szemként Sziporkát, akinek rengeteg ötlete van. Azonban könnyen lehet, hogy Sziporka ugyanazokkal az ötletekkel áll elő, amiket mi már kipróbáltunk és sorra belebuktunk, vagy az, hogy olyan képtelenségeket talál ki, amire – ismerve a piacot – semmiféle esély nincs, hogy mégis működnének, szóval Sziporka személyét jól kell megválogatni. Ilyenkor a beszélgetés könnyedén fest úgy, mintha egy lelkes amatőr meg egy mindent próbált harcos beszélgetnének egymással, a végén pedig meddőhányón végzi az egész folyamat.

1. Az első és legfontosabb ellenszer, hogy el kell távolodni a problémától. Fizikailag is. A legjobb, ha az ötletbörzét legalább a “főhadiszállástól” 100+ km távolságban tartjuk, mert a fizikai távolság gyakran idézi elő, hogy lelkileg is másként viszonyuljunk a dolgok állásához, jobb színben lássuk a világot. Van egy olyan mondás, hogy minél nagyobb a probléma, annál nagyobb legyen ez a távolság.

2. Be kell tartani a brainstorming szabályait, vagyis – mint írtam – a hülyeségeket is ugyanúgy fel kell írni, fontolóra venni, mint az okosságokat. Ha a kiégett, unott Kockaagy folyton kritizálja Sziporkát, akkor ebből csak meg nem oldott probléma lesz. Sziporkának pedig minél inkább értenie kell a piacot, a célcsoportot, a folyamatot, mielőtt az egész ötletbörzébe belefognak, nehogy úgy járjon, mint a viccbéli rabbi a libatenyésztővel, akinek hiába adott tanácsokat, minden libája megdöglött, pedig a rabbinak még annyi, de annyi ötlete lett volna… Ez pontos előzetes felmérést igényel, meg kell vizsgálni, miért szükséges az ötlet, mi nem működött korábban és miért?

3. Az ötletelésnél nem szerethetünk bele egyetlen ötletbe – szükség van B tervre és mérésekre. Az “úgyse fog működni” ellenszere bizony a számok, vagyis az, hogy megmérjük az eredményeket, és megnézzük, hogy milyen tendenciákat tapasztalunk. A Google, amikor megvette a YouTube-ot, még további 5 éven át csak öntötte bele a pénzt, mert megvolt a pontos vízió az ötlet mögött, és azok a felfelé mutató számok, amik alapján azt látták, hogy ez működni fog.

4. Ismernünk kell a helyes mérőszámokat. Az ötlet magában nem értékes, ha nem tudjuk megmérni. Mindenképp okos számokkal dolgozzunk, valaminek nem csak az azonnal termelt bevétel vagy a magas elérési szám lehet a mércéje, néha egész máshogy kell építkezni.

5. Minden ötlet határidős álmok sokaságát rejti. A pontos tervezés már igazi kockamunka, vagyis a Sziporka-szellemű emberek ilyenkor általában nem egyedül terveznek.

Hogyan rontsuk el az ötletelést teljesen biztosan?

Amikor egy külső szemmel vizsgált helyzetben új ötletek születnek, egy dologban biztosak lehetünk: ez át fog bennünket vinni egy olyan félelemfalon, amit eddig szánt szándékkal nem másztunk meg. Ez volt a gát, ami miatt eddig nem ment jobban. Ha ezt a félelemfalat nem tudjuk, nem akarjuk megmászni, akkor ugyanott leszünk, ahonnan kiindultunk. Igaz lesz ránk a hülyeség első számú törvénye: ugyanazt tenni, és attól más eredményt várni.

A félelmek falán való átjutás lelki munkát is igényel, és minden híreszteléssel ellentétben egyáltalán nem könnyű dolog, még akkor sem, ha lelkes elszántsággal ültünk neki a dolognak.

Emiatt mondom, hogy a lelkileg erős emberek sportja az új ötletek sikerre vitele.

Nézd hát meg azokat, akiknek ez már sikerült!

Ki az első, aki eszedbe jut?
Mit merítenél az ő munkásságából?
Hogy lehetne ő a te inspiráló mentorod?

Írd meg nekünk! Kíváncsiak vagyunk! Ha pedig ötletelni szeretnél, nézzük meg, hogy tudunk-e segíteni neked. Hozhatjuk a fejünkben Sziporkát?